bagázsi vagy bagázsia jelentése

  • katonai poggyász, málha, holmi
  • katonai menetelő katona poggyásza
  • német Bagage ← francia bagage kiejtése: bagázs ‘ua.’ ← ófrancia bague ‘batyu’ ← germán (óizlandi baggi, angol bag ‘zsák’)

További hasznos idegen szavak

abszolút

  • történelem feltétlen, korlátlan (pl. monarchia)
  • matematika mindentől független, máshoz nem viszonyított, önmagában tekintett (mennyiség, skála)
  • fizika csak a molekuláris mozgástól meghatározott (hőmérsékleti skála)
  • kémia tiszta, keveretlen (pl. alkohol)
  • zene csak a rezgésszámtól meghatározott (hangmagasság, szolmizáció)
  • tökéletes, teljes
  • határozószó bizalmas feltétlenül, teljes mértékben
  • német absolut ‘ua.’ ← latin absolutus ‘felmentett, teljes, föltétlen, független’ ← latin absolvere, lásd még: abszolvál

praxi

  • (jog)gyakornok
  • magyar röv, lásd még: praxis
A bagázsi vagy bagázsia és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

fortifikáció

  • katonai erődítés, erődítmény
  • német Fortifikationfrancia fortification ‘ua.’ ← fortifier ‘megerősít’: latin fortis ‘erős’ | facere ‘tesz vmivé’

szteatopigia

  • orvosi a fartájék elhájasodása
  • tudományos latin steatopygia ‘ua.’: görög sztear, szteatosz ‘faggyú’ | pügé ‘far’

maszturbál

  • orvosi kézzel nemi önkielégítést végez
  • tudományos latin masturbari, masturbatus ‘ua.’, eredetileg *manstuprare, tkp. ‘kézzel beszennyez’: manu ‘kézzel’ ← manus ‘kéz’ | stuprare ‘beszennyez, meggyaláz’ ← stuprum ‘megbecstelenítés, fajtalanság’

ceremoniális

  • szertartásos, ünnepélyes, előírásos, hagyományos
  • a formaságokhoz ragaszkodó, körülményeskedő
  • latin caeremonialis ‘ua.’, lásd még: ceremónia

karaván

  • afrikai és ázsiai sivatagokban teveháton utazók csoportja
  • közlekedés tömegesen együtt haladó vízi vagy szárazföldi járművek csoportja
  • közlekedés gépkocsihoz kapcsolható lakókocsi
  • angol caravanperzsa kárván ‘ua.’

libertinus

  • történelem szabados, felszabadított rabszolga az ókori Rómában
  • átvitt értelemben szabados életű, kicsapongó személy
  • + szabadgondolkodó
  • latin, ‘ua.’ ← libertus ‘ua.’ (a császárkor előtt) ← liber ‘szabad’
  • lásd még: liberális

finitizmus

  • filozófia bölcseleti felfogás, amely a valóság, a tapasztalható világ végességét hirdeti
  • német Finitismus ‘ua.’: latin finitus ‘befejezett ← finire, finitum ‘bevégez’ ← finis ‘határ, vég’ | lásd még: -izmus
  • lásd még: finális

endémia

  • orvosi járványos betegség, amely többnyire egy körülhatárolható területen pusztít
  • biológia állat- vagy növényfajnak egy szűkebb területhez kötött előfordulása
  • tudományos latin endemia ‘ua.’ ← görög endémosz ‘bennszülött’: en- ‘benne’ | démosz ‘község, terület, nép’
  • lásd még: demagóg, démosz, démotikus, demokrácia, epidémia

kaspó

  • kerámia, fa vagy műanyag virágcseréptartó
  • francia cachepot ‘cseréprejtő’: cacher ‘elrejt’, lásd még: cache | pot ‘fazék, virágcserép’ ← népi latin pottus ‘fazék’ ← germán ( pl. angol pot, svéd potta ‘ua.’)

sramli

  • zene bécsi eredetű osztrák népies zeneegyüttes két hegedűből, gitárból és harmonikából
  • ennek jellegzetes muzsikája
  • Johann és Josef Schrammel bécsi katonazenészek nevéből, akik a 19. század végén divatba hozták

jóm kippur

  • vallás engesztelés napja a zsidó vallásban szeptember-októberben, amelyet egész napos böjttel töltenek
  • héber jóm ha-kippurim ‘az engesztelések napja’

rekrutál

  • katonai újoncoz, besoroz
  • toboroz
  • kiegészít
  • német rekrutierenfrancia recruter ‘ua.’, lásd még: regruta

sztenokardia

  • orvosi szívszorulás
  • tudományos latin stenocardia ‘ua.’: görög sztenosz ‘keskeny, szoros’ | kardia ‘szív’

ichnolit

  • geológia megkövesedett állat
  • geológia ennek nyoma, lenyomata kőzetben
  • tudományos latin ichnolith ‘ua.’: görög ikhnosz ‘lábnyom’ | lithosz ‘kő’